Chatelés közben is meg lehet beszélni sok mindent

Amióta van mobilinternetem és amióta van az a híres hírhedt közösségi oldal én azóta csak nagyon ritkán telefonálok. Tényleg csak akkor, ha feltétlenül szükséges, és azonnali válasz kell. Régebben sem nagyon szerettem telefonálni, inkább sms-t írtam, ami persze rendesen megdobta a telefonszámlámat, a szüleim legnagyobb örömére. De hát mit tudtam volna tenni, valamiért mindig olyan furcsán érzem magam egy néhány másodperces telefonhívásnál. Szerintem sokkal praktikusabb írásban elintézni az ilyeneket. Általában mindig rövidítéseket használtam: „hogy” helyett simán egy „h” betűt írtam, „nem tudom” helyett „nemtom”, de a kedvencem, ami miatt egyébként a mai napig kínosan érzem magam, ha eszembe jut: „sz” helyett „x”.

Aztán leszoktam róla hamar, mert még az általános iskolás magyartanárnőm egyszer nagyon leszidott, mert egy dolgozatban a „tényleg” szó helyett azt találtam írni, hogy „télleg”. Attól a naptól fogva nagyon kínosan ügyeltem arra, hogy még chatelés közben is teljesen írjam le a szavakat. Ez persze előfordul, hogy azt eredményezi, hogy az üzeneteim kicsit hosszabbak, de hát valamit valamiért ugyebár.

Van egy barátnőm, Zsófinak hívják, ő egy másik városban lakik, elég messze ráadásul, így vele csak nagyon ritkán tudunk személyesen találkozni, viszont az ingyenes chatelésnek köszönhetően napi szinten kapcsolatba tudunk lépni egymással. Szeretném megosztani az egyik beszélgetésünket, mert nagyon jópofa dolgokat mesélt, és hátha olvassa egy „mai fiatal”, hogy rövidítések nélkül is lehet chatelni.

ZS: Szia! Emlékszel arra a rémes programra, amit a munkahelyem szervezett „csapatépítő tréning” címszóval?

É: Helló Zsófi! Hát, ha ez az volt, amikor elvittek titeket egy felolvasó estre, akkor igen, emlékszem. Ezt nem nagyon lehet elfelejteni még úgysem, hogy ott se voltam.

ZS: Na, igen, ez volt az. Tavaly akkora felháborodás volt belőle, hogy amikor múlt héten bejelentették, hogy megint lesz csapatépítő tréning, mindannyian szinte fellázadtunk, hogy csak akkor lehet, ha ránk bízzák a választást, bizonyos keretek között.

É: Megettétek a főnökséget?

ZS: Meg hát.

É: És? El is mondod mi lett a vége, vagy titkos? Vagy annyira belelendültél, hogy ki is rúgtak?

ZS: Dehogyis! Beleegyeztek, mondták, hogy legyen úgy, ahogy mi szeretnénk. Rögtön el is kezdtünk nézelődni, és egy annyira szuper programot sikerült összehoznunk, hogy az valami hihetetlen.

É: ?

ZS: Arra gondoltunk, hogy jó lenne elutazni egy hétvégére. Találtunk is a Balatonnál egy rendezvényekkel foglalkozó céget, akik többféle eseményeket is vállalnak, többek között csapatépítő tréning szervezését is vállalják. És hát mi kiválasztottuk a vitorlás csapatépítést.

É: Na, erről mesélj, mert ezt nem tudom elképzelni.

ZS: Egészen pontosan nem tudjuk még mi sem, hogy mit válasszunk, mert van lehetőség 8-10 fős vitorlásokat bérelni, ezekkel kisebb csoportokban tudnánk vitorlázni, beszélgetni, iszogatni és csipegetni, vagy esetleg házi versenyt rendezni egymás között. De van egy jóval nagyobb, szinte már hatalmas vitorlásuk is, amin akár száz fő is elfér egyszerre. Elvileg így a hajón zajlanának a különféle játékok, és szórakoztató feladatok. Ami még szuper, hogy akár vitorlásokon is tudnánk éjszakázni, így nem kellene drága hotelszobát bérelnünk. Meg hát ez mégiscsak különlegesebb és izgalmasabb. Arról pedig nem is beszélve, hogy Siófokon van a főkikötő, és tudod ez mit jelent?

É: Koktélbárt, gondolom.

ZS: Naná! Mivel is lehetne izgalmasabbá tenni egy már eleve izgalmas csapatépítő tréninget, ha nem koktélokkal? Szóval, vitorlázás az szinte teljesen biztos, hogy lesz, de hogy milyen formában azt még nem tudjuk. Amit szintén el kellene döntenünk, hogy válasszunk-e mellé kiegészítő programot.

É: Hát mivel ott is fogtok aludni, szerintem kellene.

ZS: Igen. Van az a SUP. Tudod, az a deszka, amire föl kell állni és egy lapáttal kell evezni. Engem nagyon érdekel, és igazából a többi lányt is, de a fiúk kicsit kényesek. De szerintem tök jó lenne, mert van ügyességi játék, hogy melyik csapat tagjai tudnak hamarabb felállni a deszkákra, bójakerülés, akár váltóban is. Ez pont egy olyan program, amire nem valószínű, hogy magától, vagy kisebb társaságban elmegy az ember. És kifejezetten szórakoztató is lehet, mert lennének nagy csobbanások, ez szinte biztos. Elvileg mindenki tud úszni a kollégáim közül, szóval ez nem lehet kifogás. Szerintem le fogjuk szavazni a fiúkat.

É: És mik vannak még?

ZS: Hát van lehetőség sárkányhajózni, tudod az a hosszú hajó, van evezés is. Persze ezekkel is lehet versenyt rendezni, de akár szabadon, kötetlenül szórakozni is. Meg hát a balatonpro (ők a cég), szervez beltérre is csapatépítő tréningeket, ha a résztvevők nem szeretik a vizet, akkor egy szállodában tartják meg a programokat. Ja, meg hát a vitorlázásnál is készülnek B tervvel, ami beltéri lebonyolítást jelent, mert hát, ha pont jön valami nagy vihar, vagy rossz idő, akkor nyilvánvaló, hogy nem fognak minket kivinni a vízre.

É: És azt lehet tudni, hogy mennyibe kerül egy ilyen program?

ZS: Még nem tudom én sem, hogy hogy van, mert a honlapon nincsenek fent árak, mert valószínűleg egyedi árképzés van, attól függően, hogy ki milyen programot vagy programokat választ, gondolom a vitorlás mérete sem mindegy. De könnyen megtudhatom, mert van egy árajánlatkérő űrlap az oldalon, azt majd szépen kitöltöm, és majd kiderül. Na de én most megyek, lefekszem, majd megírom, ha meg tudtam valamit! Puszi.

Hát, részleteket azóta sem tudok.